Bemutatkozás

A táborkeresztről

A Táborkereszt a Magyar Cserkészszövetség katolikus tagjainak lelki közössége, amely a katolikus egyházjog alapján a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által elismert, országos, jogi személyiség nélküli, krisztushívők magántársulása. Az MKPK engedélyezte a Táborkereszt elnevezésében a katolikus jelző használatát, és felügyeli működését. A Szentszék által jóváhagyott Katolikus Cserkészek Chartájának megfelelően a Pápával és a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciával a legszorosabb egységben működik.
Cserkész Világszövetségen (WOSM) belül működő Katolikus Cserkészek Világszervezetének (ICCS) teljes jogú tagja. Vezetői, küldöttei részt vesznek annak nemzetközi közgyűlésein és rendezvényein.

Célja

A cserkészet jellemnevelő hatásának előmozdítása, a hitbéli elkötelezettség elmélyítése, cserkészvezetők továbbképzése, hogy minél hatékonyabb és jobb példaképek legyenek cserkészeik előtt.
A Táborkereszt célja a katolikus magyar cserkészjelöltek, cserkészek, cserkészvezetők és a katolikus fenntartótestületek istenhitének és az arra alapozott jellemnevelésének elősegítése. Munkája során arra törekszik, hogy a katolikus cserkészek az Magyar Cserkészszövetség célját, alapelvét és nevelési módszerét vallásuknak tudatosan vállalt hite és erkölcsi rendje szerint elkötelezetten váltsák életre. Küldetése teljesítésében szorosan együttműködik minden valláserkölcsi alapon álló hazai és külhoni magyar cserkészszövetséggel, az utóbbiak esetében is az illetékes püspök egyetértésével.

JELMONDATA

Isten, haza és az embertársak szolgálatára.
A Táborkereszt feladatának tekinti elősegíteni a cserkészek elmélyült hit- és valláserkölcsi életre törekvését, istenszeretetük gyakorlását, valamint Mária-tiszteletük megélését, erősíteni őket elkötelezett egyházhűségükben. Szorgalmazza a cserkészet alapítója, Baden-Powell nevelési elveire épített és a Sík Sándor által megfogalmazott jellemnevelő, a magyar sajátosságoknak megfelelő cserkészpedagógia alkalmazását. Ugyanakkor ápolja – Teleki Pál szellemében – a keresztény magyar nemzet-tudatot, a vallásos népi kultúrát és hagyományt.

Múltja

A cserkészetben rejlő evangéliumi értékeket a pápák is fölismerték. XII. Pius, XXIII. János, VI. Pál, II. János Pál és XVI. Benedek pápa nem egyszer találkozott a cserkészet nemzetközi vezetőivel. Buzdították őket, hogy a katolikus cserkészet a fiatalok egyházzal való azonosulásának és az erről szóló dialógusnak legyen a helye.

A budapesti katolikus cserkészvezetők, nagyobbrészt papok már az 1920-as években tartottak közös megbeszéléseket, majd 1935-től folyóiratot indítottak Táborkereszt címen, azzal a céllal, hogy azzal „katolikus tavaszt” vigyenek a katolikus cserkészcsapatok életébe. Ahogy Sík Sándor fogalmazott: a Táborkereszt „tulajdonképp nem más, mint katolikus cserkészeknek egy … állandó konferenciája”.
A lap címe eleinte „Katolikus cserkészpedagógiai írások”, később „Katolikus cserkészvezetők lapja” volt. Sándor Dénes budapesti hittanár (433. Szt. Bernát cscs.) szerkesztette, a bevezető köszöntőt Mattyasovszky Kasszián bencés tanár írta, a címlapon pedig kiadóként tíz budapesti (és egy nagymarosi) cserkészcsapat szerepelt. A szerkesztők azt kérték, hogy „azon vezető testvérek, akik csapatukkal csatlakoznak a Táborkereszthez, írják meg nekünk … hogy csapatszámuk a legközelebbi lapon már szerepelhessen”. A megbeszélések résztvevői, illetve a Táborkereszt szerzői közé tartozott
még Sík Sándor piarista, Mattyasovszky Kasszián és Szunyogh Xavér bencések, Koszterszitz József ( Koszter atya) és Velősy Elek (5. KEG cscs.). A folyóirat első számai rendszertelenül jelentek meg (öt év alatt 21 szám), majd 1939-ben a lap szünetelt.

Vágújhelyi Pál jegyzetei a Táborkereszt újság első számának címlapján
(Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár)
Kitérő: Az első tíz csapat

A Táborkereszt első számának címlapjára Vágújhelyi Pál följegyezte azokat a cserkészvezetőket, akik a kiadóként szereplő csapatokat képviselték (ezt a példányt ma a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár őrzi).
84. Boldogasszony (Csalogány utcai elemi iskola) – Gerritsen Vilmos (térképész, „vezérfarkas”)
169. Magor (Újpest) – Nagyiványi Antal (tisztviselő, budapest-vidéki cserkészkerületi előadó)
221. Anonymus (pesti belvárosi plébánia)  – „Anonymusok”
300. Sarlós Boldogasszony (Angyalföld) – Kavin Ferenc (MCSSZ egyik titkára)
306. Szt. Adalbert (Kőbánya) 
314. Czuczor Gergely (budapesti bencés gimnázium) – Mattyasovszky Kasszián OSB
412. Kalazanti Szent József (Mátyásföld)
432. Pázmány Péter (Józsefváros) – Sándor Dénes (hittanár)
433. Szent Bernát (Szentimreváros) – Sándor Dénes (hittanár)
434. Szent Benedek (Szociális Misszió Társulat) – Vágújhelyi Pál
950. Szent Gellért (Nagymaros) – [Gianone Egon káplán]


A Táborkereszt tehát 1935 tavaszán alakult, alapvetően mint egy újság és egy azt kiadó, viszonylag laza baráti társaságból, amely jórészt budapesti papokból állt, de világi cserkészvezetők is akadtak köztük.

1940 végén a Táborkereszt kiadását az Actio Catholica (AC) vállalta magára, amely a pápai útmutatás alapján 1932-ben jött létre, többek között azzal a céllal, hogy a különféle katolikus egyesületeket, köztük a cserkészcsapatokat is segítse az Evangéliumra alapozott együttes cselekvében. A lap felelős szerkesztője maga Mihalovics Zsigmond, az AC országos igazgatója lett. Ettől kezdve havonta jelent meg, egészem 1942 közepéig.

Részlet a Táborkereszt újság 1. számából

A világháború, majd a Magyar Cserkészszövetség megszüntetése, és a Magyar Cserkészfiúk Szövetsége létrejötte után a katolikus cserkészvezetők ismét az Actio Catholica keretében folytatták a közös munkát, 1946 novemberétől Katolikus Cserkészvezetők Assisi Szent Ferenc Munkaközössége néven. Céljuk egyrészt az volt, hogy lebontsák azt a bizalmatlanságot, amely a „népi demokrácia” részéről érte őket az 1940-es évek nacionalista cserkészvezetésével szemben, amelyhez „nem volt semmi közünk”, másrészt pedig azt a gyanakvást, amely az egyházi vezetők részéről érte őket azért, mert „együtt akarunk haladni” az újjászervezett cserkészszövetséggel. A munkaközösség létrehozását maga a Szövetség is javasolta, hogy „legyen olyan katolikus szerv, amellyel tárgyalni tudnak.” A munkaközösség egyházi főmegbízottja Sík Sándor, világi megbízottja Velősy Elek, összekötője a Szövetség felé Galambos Iréneusz (bencés), titkára pedig Varsányi József volt.

Meghívó a Táborkereszt matinéjára, 1941. január 6-ra (A Táborkereszt újsághoz mellékelve, Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár)

A katolikus cserkészet helyzete azonban nem lett könnyebb. Egyes csapatok nem kaptak működési engedélyt, sőt a rendőrség 1947. február 28-án az Assisi Szent Ferenc Munkaközösség egyik előadását is meggátolta, majd a politikai hatalom 1948-ban magát a cserkészetet is az ateista úttörő mozgalomba kényszerítette. A katolikus lelkületű, elkötelezett cserkészvezetők közül sokan az egyházüldözés ellenére is tovább éltették a hitük és fogadalmuk szerinti „katakombacserkészetet”. Ezt – sok áldozatot vállalva – ők is csak az 1961-ben bekövetkezett országos felszámolásukig tehették.

Újjászervezés

Hamarosan…


Források, irodalom

Köszönjük Koltai András st. (320. Nimród cscs., Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára) valamint a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár segítségét.

  • Táborkereszt címen… ,in Vezetők Lapja 12(1935), 149
  • Sík Sándor, Katolikus cserkészvezetői feladatok, in Táborkereszt 7(1941):24, 1-2.
  • Actio Catholica Katolikus Cserkészvezetők Assisi Szent Ferenc Munkaközössége 1. sz. körlevél, 1946.
    dec. (Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára, Sík Sándor hagyaték, Cserkészetre
    vonatkozó iratok, 37).
  • Táborkereszt, in Magyar Katolikus Lexikon. – URL:
  • http://lexikon.katolikus.hu/T/T%C3%A1borkereszt.html