“…elindult az oldalon egy új rovat, a “Szerkesztői Jegyzetek”, melyben egyetlen hír bemutatása által szeretnénk, ha számon kérné minden cserkész saját gondolatait, érzelmeit…”
“Tekintet nélkül arra, hogy
Másoknak tetszik
Vagy nem…”
Bevezető
Létezik egy határ, egy vékony keskeny csík, mely felülírja a “jó lélekkel és készségesen engedelmeskedik, vezetőjére hallgat” törvényeket.
Ez a határ a bennünk lévő lelkiismeret törvénye. Amikor a kötelességteljesítés Isten felé mindenek felett áll, és amivel önmagának és embertársainak is tartozik az ember, hát még a cserkész!
Ezért elindult az oldalon egy új rovat, a “Szerkesztői Jegyzetek”, melyben egyetlen hír bemutatása által szeretnénk, ha számon kérné minden cserkész saját gondolatait, érzelmeit; ami kiindulópontul szolgál arra, hogy: Vedd észre! Gondolkozz! Ítélj! Dönts!
A hír ennyi:
“A KMCSSZ európai kerülete idén a Regöstáborát Kiscsőszön tartja a Nagyhéten. Várjuk a jelentkezőket a társszövetségeinkből is! “
“Az idei Regöstábor témaköre a nyugat-dunántúli tájegység lesz……….. sok szeretettel várnak mindenkit somogyi táncok tanításával. A hangszeroktatásért és a mulatságokért a magyarországi …. együttes (……….. felelnek.)
Szokásunkhoz híven lesznek szakelőadások, kézműves foglalkozások, néptánc- és népdaltanítás a Nyugat-Dunántúl, Bakony, Kemenesalja tájairól, mindez beágyazva a húsvéti ünnep szertartásai közé.”
Hová tart magyar cserkészetünk, Isten-hitünk, ha a Nagyhéten zenés-mulatságot tartunk?
Ezt nem lehet beágyazni a húsvéti szertartások közé!
Ez nem hogy nem cserkészies, hanem egyenesen nem keresztényi.
Keresztény hitünk legnagyobb ünnepére készülünk!
Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda,
hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen. Jn 3.16
Ehhez nincs is mit hozzátenni. Gondoljátok át!
“A nagyhét és húsvét az egyházi év szíve, középpontja. A nagyhét az igazi és ősi lelkigyakorlat, ezért elmélkedjük át most a szent jeleket és szövegeket – életünket merítsük az Úr szent titkaiba. A húsvéti misztérium a szó legszorosabb értelmében a keresztény élet forrása, hitünk legbelső magja. Jézus húsvétja Virágvasárnap kezdődött és a kereszten teljesedett be. Igyekezzünk magunkat minél jobban átadni az ünneplésnek, elmélyedni húsvét titkában, imádsággal, olvasmányainkkal és részt venni lehetőleg valamennyi szertartáson. A nagyhét utolsó három napja régen a nyugalom ideje volt, a kereskedelmi élet szünetelt, a nép nyugodtan részt vehetett a szertartásokon. Egészen természetes az, hogy a keresztények az év e három legnagyobb emléknapját jól felkészülve és lelki nyugalomban éljék át. Ügyes-bajos dolgainkat és a húsvéti előkészületeket (nagytakarítás) zárjuk le nagyszerdán. Ezekben a napokban elmélkedjünk Urunk megváltó haláláról, szenvedéstörténetéről, Isten ajándékairól.
„Ha Krisztussal feltámadtatok, keressétek ami odafönt van” /Kol 3,1/
Időzzünk tehát minél többet a Jézus társaságában. Liturgiánkat a sietség és racionalizmus befolyásoltsága miatt teljesen lemeztelenítjük, divatossá tesszük.. Mi lesz velünk, hogy ha a forrás mérgezetté válik? Ezekben a napokban felmenvén „Jeruzsálembe”, hogy Virágvasárnaptól, Húsvétvasárnapig az egész egyházközség megünnepelje az Úr Húsvétját.”
Ez a Nagyhét!
Akinek füle van, hallja meg!
A Nagyhétről szóló idézet forrása: https://nagymarosiplebania.hu/liturgia-magyarazat-nagyhet/
Légy résen! 