Öntsünk tiszta vizet a pohárba! Nagyon sokaknál megfér együtt ez a három ünnep, de vajon tudjuk-e, hogy melyiknek mi az eredete és tulajdonképpen mit is ünneplünk ekkor?
Tudtad, hogy a temetőlátogatásnál és gyertyagyújtásnál többet is tehetsz elhunyt hozzátartozóidért az elkövetkező napokban?
Ezeket szeretnénk most megosztani veletek.

November 1. – Mindenszentek ünnepe

Ez a nap a megdicsőült Egyház ünnepe. Nem tévesztendő össze a szenvedő Egyház ünnepével, melyet másnap, november 2-án ünneplünk.
November 1-én, Mindenszentek ünnepén tehát azokat a megdicsőült lelkeket ünnepeljük, akikről sokaságuk miatt a kalendárium külön, név szerint nem emlékezhet meg. Ide tartoznak az életszentség hírében meghaltak, akik a tisztítótűzben megtisztulva már megérkeztek a mennyországba. Mindenszentek Királynéja Szűz Mária.

November 2. – Halottak napja

Az élő és elhunyt hívek titokzatos közösséget alkotnak a szentek egyességében, egymásért könyörögnek.
Ennek értelmében beszélhetünk:
– küzdő Egyházról: mely a földön élő lelkek közössége
– szenvedő Egyházról: mely a meghalt, de még a tisztítóhelyen szenvedő lelkek közössége
– diadalmas Egyházról: mely a már mennyekbe jutott, üdvözült hívek társasága
 (forrás: Katolikus Lexikon)

Mindenszentek ünnepének története

A 4. században Mindenszentek ünnepét a pünkösd utáni első vasárnap ünnepelték. (Az ortodox egyház ma is ekkor tartja.)
Keleten már 380-ban megülték ezt az ünnepet, minden vértanúról megemlékezve. A nyugati Egyház liturgiájába IV. Bonifác pápának köszönhetően került be.
III. Gergely pápa kiszélesítette az ünneplendők körét: a „Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak, hitvallónak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek” emléknapjává tette mindenszentek ünnepét.
Az ünnep a 8. században került át november 1. napjára IV. Gergely pápa döntése értelmében.

IV. Gergely pápa

835-ben IV. Gergely pápa engedélyével már hivatalosan is elismerték az ünnepet, amikor a tisztítótűzben megtisztult, már a mennyekbe jutott üdvözültekre emlékeznek.
Általános szokás, hogy ezen a napon rendbe teszik, virággal díszítik a sírokat, amelyeken gyertyát is gyújtunk a halottak üdvéért. A gyertya jelképezi az örök világosságot.
Magyarországon 50 év után, 2000 óta, ismét munkaszüneti nap Mindenszentek, 2013-tól pedig újra kötelező egyházi ünnep. Tehát a mai napon kötelező a szentmisén való részvétel.

„Mindenható örök Isten, ki megadtad nekünk, hogy egy napon ünnepelhessük minden szented dicsőségét, arra kérünk, hogy sokszoros közbenjárásukra bőven áraszd reánk irgalmasságodat” – hangzik fel az ünnepi mise könyörgése mindenszentekkor. E szavakkal a már mennybe jutott, üdvözült hívek közösségének, a diadalmas Egyháznak a közbenjárását kéri a földön élő lelkeket egybefogó, küzdő Egyház.

Halottak napjának története

A holtakról való megemlékezés az ókereszténység kora óta, a 3. századtól minden liturgiában megtalálható volt a Szentmisében.

Ez az ünnep jóval későbbi eredetű. 998-ban a clunyi apát vezette be emléknapként a clunyi bencés apátság alá tartozó bencésházakban. Hamarosan a renden kívül is megülték az ünnepet, a 14. századtól a katolikus Egyház is átvette.
Ezen a napon imádságot mondanak az elhunytakért. A halottak napi gyászmisék az örök életről és a feltámadásról szólnak. Az eredetileg katolikus ünnepet más felekezetek is átvették.
( A görög katolikusoknál a húsvét utáni 8. és a pünkösdöt követő 1. vasárnapon ünneplik. A reformátusoknál ezzel szemben nem egyházi ünnep sem a halottak napja, sem a mindenszentek. Az evangélikusok megtartják a halottak napját, de a mindenszentek ünnepét nem.)

Halloween ünnepe

A halloween a Mindenszenteket megelőző naphoz kapcsolódik, tehát október 31-éhez. Az “All Hallows Eve” kifejezésből származó elnevezés magyarul azt jelenti: mindenszentek éjszakája. Ez a kelták halotti istenének és a kóbor lelkek éjszakája.
Halloween gyökerei a kelta Samhain ünnephez nyúlnak vissza. A kelták hite szerint október 31-én este a holtak szellemei visszatérnek és mivel beköltözhetnek az élőkbe, félelmükben beöltöztek különféle álcázó maskarákba, mert ezzel akarták becsapni és összezavarni a holtak szellemeit. Úgy vélték, hogy a túlvilághoz vezető kapuk ezen a napon megnyílnak, így azon az elhunytak szabadon átkelhetnek. Így hát hatalmas tábortüzekkel és ijesztő jelmezekkel próbálták meg távol tartani őket.

A halloween ünnepet az ír és a skót bevándorlók vitték el Amerikába, és október 31-én tartják. Az írek faragtak először karórépából lámpást, melynek alternatívája lett a mai tökfaragás. Az ünnepkör egyik célja, hogy a szellemek ne találjanak vissza egykori otthonukba, így meg kell téveszteni őket. Ezért bújnak jelmezbe, és festik ki az arcukat az emberek ezen a napon.

Teljes búcsú nyerhető november 1 – 8 között.
Így tudod teljesíteni és felajánlani:

A teljes búcsú elnyeréséhez el kell végezni a búcsúval ellátott cselekményt, és teljesíteni kell három föltételt:
– szentgyónás
– szentáldozás
– imádság a Szentatya szándékára.
Ezenfelül szükséges, hogy ki legyen zárva minden bűnös ragaszkodás, beleértve a bocsánatos bűnöket is.

November 2-án:

– a “búcsúval ellátott cselekmény” egy templom vagy kápolna meglátogatása
– ott egy Miatyánk és egy Hiszekegy elimádkozása
(ezen a napon teljes búcsú kizárólag a halottak javára nyerhető)

November 1. és 8. között:

– egy temető meglátogatása

Tehát ha ezt megtesszük és teljesítjük még a fenti három feltételt (egy gyónás húsz napig érvényes ebből a szempontból), teljes búcsút nyerhetünk.

November 1. és 8-a között talán a saját javunkra is, de a halottak javára biztosan, amelyet felajánlhatunk konkrét elhunyt személyért, de rábízhatjuk Istenre is, hogy a tisztítótűzben szenvedő lelkek közül kinek a javára használja az általunk szerzett búcsút.

Ha az ember most minden búcsúnyerési lehetőséggel él, akkor mától összesen 9 búcsút szerezhet és ajánlhat fel a tisztítótűzben szenvedő lelkek javára 8-áig.

Mivel ilyen csekélységgel hatalmas segítséget tudunk adni a szenvedő Egyház tagjai számára, bátorítunk minden katolikus hívőt, hogy ezen a héten éljen ezzel a lehetőséggel, szerezzen minél több búcsút és ajánlja fel a környezetében meghaltak vagy általában a tisztítótűzben szenvedők javára.
(teljes búcsú forrás: Érsekújvári Ferencesek)