Valószínűleg sok ajándékot és még több emléket visz magával Robert Sarah bíboros az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusról, de biztos, hogy ezek között lesz egy magyar cserkésznyakkendő is.

A “Ferenc pápa cserkész nyakkendője” írásunk után egy nappal kaptunk egy emailt és egy fotót. Nagyon örültünk neki, mert ezek szerint olvastok bennünket!
Selmeczi András (914.) küldött egy képet, hogy most már Sarah bíborosnak is van magyar cserkész nyakkendője. Megkértük, hogy egy rövid interjúban meséljen erről!
(Biztatunk másokat is, hogy ha van hasonló, érdekes eseményetek, írjatok nekünk, szívesen megírjuk a történeteteket!)

Jól gondolom, hogy a csapatotok cserkészei szerepelnek Sarah bíboros miséjéről készült tudósításunk képén, Barsi Balázs atyával közösen?

Mint sokan mások, nagyon készültem Robert Sarah bíboros miséjére, mivel régóta követem az ő munkásságát, olvasom a könyveit. Nagy élmény volt, hogy élőben hallgathattam az Euchariszikus Kongresszus jóvoltából, itt Magyarországon. A misére két nagyobb lányomat vittem el, akik szintén cserkészek a szentendrei 914-eseknél, aminek én vagyok a cspk-ja. (csapatparancsnok- a szerk.) Ők vannak a képen.
Fantasztikus élmény volt ott lenni. Rengeteg ember jött el. Igazából induláskor bedobtam a hátizsákba egy könyvét, hátha lesz dedikálás…

A mise utána azonban nem volt dedikálás.

Mikor kiderült, hogy lesz dedikálás, nagyon megörültem. Aztán később mondták, hogy mégsem lesz, hanem csak másnap a Szent István Bazilika előtt.
Szerencsére sikerült a lányaimmal Barsi Balázs atya közelébe férkőzni, és vele dedikáltatni a könyvet, hiszen ő fordította Sarah bíboros könyveit.

Melyik könyve volt nálad?

Amit XVI. Benedek emeritus pápa közreműködésével írt “Szívünk mélyéből” címmel és a papságról, cölibátusról és a Katolikus Egyház válságáról szól.

Hogy történt a nyakkendő átadás?

Igazából nálatok olvastam a cikket a két cserkész-ministráns leleményes akciójáról, akik Ferenc pápának “odadobták” a nyakkendőt. Nagyon tetszett az öltet, a kivitelezés, a spontaneitás, mert ismét egy jó példa arra, hogy a cserkész valóban leleményes.
Mivel a dedikálás elmaradt szerdán, így másnap elmentem a Szent István Bazilika elé, a Szent István társulat standjához.
Rengeteg ember gyűlt össze, úgyhogy a biztonságiak külön kordont húztak ki azoknak, akik Sarah bíboroshoz álltak sorba. Nagyon sokan voltak, a téren rengeteg ember gyűlt össze.

A nagy tömegben sorra kerültél?

Számítva a tömegre, már több mint egy órával korábban beálltam a sorba, így egész elől álltam. A cserkészkalap jól jött, mert a nap nagyon tűzött. Egy kedves néni előttem meg is jegyezte, hogy milyen praktikus ez a kalap, még ő is kap belőle árnyékot. Örültem, hogy vittem. Bár egyre kevesebben hordunk kalapot, BiPi nem véletlenül tette az egyenruha részévé. Nekem tegnap megelőzött egy napszúrást.

Milyen volt Sarah bíboros, mikor odaértél hozzá?

Egy nagyon kedves, mosolygós atyát láttam, aki bár már nem fiatal, mégis nagyon nagy derűvel és kedvességgel fogadott mindenkit, és írta alá a sok-sok könyvet.
Minden NEK-rendezvényen fantasztikus volt a hangulat, még ezen a dedikáláson is. Sok vidám, türelmes ember. Pedig sokszor várni kell, állni kell, süt a nap…

Erdő Péter bíboros úr, és két másik püspök atya is dedikáltak, ahogy a fotókon is láthatjuk, kedvesen el-elbeszélgetve a hívekkel.
A nyakkendő átadás ötlet ott jutott eszembe. Így levettem a nyakkendőmet, a magyar cserkészliliomos bőr nyakkendőgyűrűmmel együtt,és megkérdeztem, hogy átadhatom-e bíboros atyának.

Hogy fogadta Sarah bíboros az ajándékot, mit mondott neked?

A segítője engedélyt adott az átadásra. Én latinul köszöntem neki, átnyújtottam, és pár szóban elmondtam angolul, hogy ezt szeretném átadni az Eucharisztikus Kongresszuson való látogatásáról emlékül a magyar cserkészektől. Aláírta a könyveket, amiket vittem, és közben pár szót beszéltünk – megköszöntem neki a könyveket, az előző esti misét, és homíliát.

Ő mosolygott, megköszönte a nyakkendőt, es azt mondta, örül, hogy olvassuk a könyveit. Sajnos, nagyon gyorsan tovább kellett menni, de ez érthető, hiszen rengetegen álltak mögöttem még a sorban.

Akkor nem volt túl sok időd és lehetőséged az ajándék átadására, csak úgy, mint a Ferenc pápáról szóló történetben.

A biztonságiak nagyon figyeltek, nem lehetett kilépni a sorból, még fotózni is csak alig. Így a mögöttem álló elsőéves egri kispappal telefont cseréltünk, és egymást fotóztuk. Vagyis az átadásról készült képeket mind neki köszönhetjük. Ez úton is köszönöm neki, hálás vagyok érte, hogy megörökítette a pillanatot.

Annyiból azért könnyebb dolgom volt, hogy személyesen tudtam vele beszélni, és nem kellett dobnom, a kezébe adhattam.
Tudom, hogy talán illőbb lett volna egy szép, vadiúj, vasalt nyakkendőt átadni, de az ötlet ott született meg, miközben aszalódtunk a napon a sorban. Másfelől viszont ez a nyakkendő sok olyan helyen fordult meg, imádságban, zarándoklaton, és olyan helyeken viselhettem, ahol cserkészetemre és katolikus hitemre is büszke lehetek. Ezt mind átadhattam a nyakkendővel együtt Robert Sarah bíboros atyának, akit nagyon tisztelek és példaképnek tekintek.

Egy utolsó kérdés. Folyamatosan látjuk a cserkészekNEK önkéntes fiataljait, akik most sokan nem járnak iskolába, és a HUNGEXPO-n látnak el szolgálatot. Hogyan tud egy felnőtt, dolgozó cserkész részt venni az Eucharisztikus Kongresszuson?

Hát, nem könnyű. Választani kellett. Én Sarah bíboros miséjére mindenképp el szerettem volna jutni, ami előzetes egyeztetést és szervezést igényelt a munkámban. A dedikálás is pont munkaidőben volt, ráadásul egy nappal előtte derült ki, hogy hol és mikor… Úgy gondolom, hogy minden katolikusnak, de minden cserkésznek is valahol belső kötelessége, belső késztetése, igénye kell legyen, hogy ezen a nem mindennapi eseményen, mint ami az Eucharisztikus Kongresszus, valamilyen formában részt vegyen. Legalább egy olyan eseményen, ahol nem teljesít szolgálatot, ahol “csak” résztvevő, ahol teljes mértékben el tud merülni az imádságban.

Ezt szerintem nagyon jól megcsinálták a szervezők a NEK-különpróba megalkotásával.

Mit mondanál zárszónak?

Hálás vagyok a Kongresszusért, hálás vagyok, hogy részt vehettem rajta, és remélem, hogy ahogy Sarah bíboros mondta szentmiséje végén, imáiban fogja hordozni a magyarokat.