Hogy jön össze a szent és a sárkány?
Mese vagy valóság?
Hogy jönnek ide a csekészek?
Olvasd el és választ kapsz a kérdésekre!
Szent György és a cserkészek
.
Szent Györgyöt BiPi választotta a cserkészmozgalom védőszentjévé, azért mert úgy érezte, hogy Szent György pontosan olyan tulajdonságokkal, képességekkel, erényekkel rendelkezett, ami egy jó cserkésztől is elvárható.
“A sárkány egy jelkép, mely a nehézségeket, a veszélyt jelképezi, ami akármekkora is volt, nem kerülte el, nem félt, nem rettent meg tőle, hanem minden erejével szembeszállt, hogy legyőzze.
A cserkészeknek pontosan így kell szembenézniük az életük nehézségeivel. Bátran és magabiztosan kell járniuk, és minden tőlük telhetőt megtenni, hogy megpróbálják legyőzni az őket fenyegető veszélyeket, nehézségeket, függetlenül attól, hogy ezek mekkorák és mennyire félelmetesek. Ha így tesznek, akkor sikerrel fognak járni.” Bipi
A jó cserkész jellemzői
• Felelősség
• Igazságosság
• Kötelességtudat
• Bátor szív
• Nemes jellem
• Segítőkészség
.
Mi az, amit biztosan tudunk Szent György életéről?
Szent György (271 körül – 303. április 23.) Lyddában halt vértanúhalált Krisztusért. Tisztelete nagyon széles körben elterjedt, ezzel is magyarázható, hogy vértanúhalálát olyan sok legendás elemmel tarkította az utókor.
Előkelő kappadókiai családból származott. Diocletianus császár alatt hadi szolgálatba lépett. Kiváló kardforgató képességének köszönhetően hamar magas pozícióba jutott.
György (Georgianus) a római hadsereg magas rangú katonatisztjeként anyja hatására lett keresztény. Amikor a császár a keresztényeket üldözni kezdte, lemondott hivataláról, és ellene fordult. Emiatt börtönbe vetették, és miután a legkegyetlenebb kínzásokkal sem bírták őt hitétől eltéríteni, 303-ban kivégezték. Mind a keleti, mind a nyugati egyház vértanúját tiszteli benne.
Az első biztos írott értesülésünk az V. sz. végén keletkezett ‘Acta Sanctorum’ (Szentek Cselekedetei-szerk.) pergamenben található. Ugyanebből az időből rendelkezünk még két feljegyzéssel Györggyel kapcsolatban: 494-ben Gelasius pápa szenté avatja, és a 495-ben Gelasius pápa által kibocsájtott dekrétumban (De Libris Recipiendis), a pápa írja, hogy György cselekedeteiről már korábban is léteztek bizonyos apokrif feljegyzések. Ugyan ez a pápa, Gelasius 496-ban egy korábban összeállított szórakoztató szentolvasmányt, az ‘Acta Sancta Gregorii’ nevű szerzeményt indexre tette, betiltotta. (Főleg azért, mert az ariánus szerzemény volt.)
Paszikratész, György szolgálja írta meg a történetét, aki szemtanúja volt az eseményeknek.
Az elbeszélő célja nem az volt, hogy az eseményeket történeti hűséggel adja vissza, sokkal inkább az, hogy vigasztalásként mutassa meg, hogy az Isten által óvott emberi életnek nem lehet ártani.
Így született az a történet és elbeszélés Paszikratésztől, hogy Dadianosz börtönében Györgynek borzalmas kínokat kellett elviselnie. Egy látomásában maga Krisztus hozta tudtára, hogy szenvedései 7 évig fognak tartani, és ezalatt háromszor hal meg és támad fel. Halálos kínzások várnak rá, például egyszerre 60 szöget vernek a fejébe.
Egy másik elbeszélés szerint Diocletianusz császár az, aki az üldöző szerepét játssza. Itt is szörnyű kínzásokat szenved el György, de csak egyszer hal meg.
A kutatók feltevése az, hogy Györgyöt mitológiai alakokkal azonosították. A sárkányölő-motívum csak később született meg, és elsősorban az ikonográfiát és a költészetet ihlette meg.
Lydda neve Georgiopoliszra változott, s állt itt egy Györgynek szentelt bazilika is. Szíriában pedig a 4. századtól találunk már György-templomokat. Egyiptomban 40 templom és kolostor, Ciprus szigetén pedig még hatvannál is több szentély viseli a nevét. Konstantinápolyban Konstantin építtetett templomot Szent Györgynek.
Rómában már az 5. századtól volt saját temploma. Tours-i Szent Gergely azt állítja, hogy Galliában még ereklyéit is tisztelték.
Szent György tisztelete Európában a középkorban volt a legerősebb. A lovagok oltalmazója és a zarándokok, német lovagrend védőszentje volt. Nem kizárólag a lovagi és nemesi rend szentje volt, hanem egyúttal az egész népé, mint segítő szent.
Különösen nagy volt a tisztelete Angliában, Oroszlánszívű Richárdnak személyes védőszentje volt és III. Henrik idejében az oxfordi nemzeti zsinaton az angol királyság oltalmazójává nyilvánították.
III. Eduárd alapította a Szent György- vagy térdszalag rendet és tőle ered az angol hadsereg csatakiáltása: “Szent Györggyel Angliáért!”
A reformáció ellenére az anglikán egyház megőrizte György iránti szeretetét. XIV. Benedek pápa Szent Györgyöt újból Anglia védőszentjének nyilvánította.
.
Hogy került a sárkány a képbe?
Ahogy csökkentek, majd megszűntek a lovagi párviadalok, egyre inkább elterjedtek a sárkányölő-motívumra épülő misztériumjátékok.
Noha ezek csak a későbbi évszázadokban épültek bele a Szent György-legendába, kifejezi a keresztény meggyőződést, hogy a hit megszünteti a démonok uralmát, és a gonoszt minden alakjában legyőzi.
Ilyen szemlélettel olvassuk a Szent Györgyről szóló sárkányölő meséket, legendákat. Az egyik leghíresebb a Legenda aureából származó történet. (Ezt megtaláljátok a “Töltsd le!” menüpontban Szent György legenda kcs-knak címmel.)
Ebben így írnak Györgyről:
“Legendáját a niceai zsinaton az apokrif iratok közé sorolták, mivel vértanúságáról nincs megbízható feljegyzés.”
.
György, a szent
Szent György tehát nem csak a lovagi és nemesi rend szentje, a nép segítő szentjévé is vált. Védőszentje a parasztoknak, lovaiknak és állatállományuknak. A naptárban elfoglalt helye, április 24. jóvoltából a tavaszkezdet számos ősi népszokása is a nevéhez fűződik.
Szentté avatását a legtöbb keresztény egyház elismeri; egyike a leghíresebb katonaszenteknek. Egyike a tizennégy segítőszentnek.
.
Szent György-napi népi hagyományok
Az állatok Szent György-napi első kihajtásához számos hiedelem és szokás fűződött, mellyel az állatok egészségét, szaporaságát, tejhozamát igyekeztek biztosítani. Gonosz-elhárító, termékenységet-elősegítő okból a marhákat láncon, fejszén, ekevason, tojáson, a gazdasszony kötényén hajtották át. Nagy jelentőséget tulajdonítottak annak a vesszőnek, zöld ágnak is, amellyel az állatokat először hajtották ki a legelőre.
A pásztorok, béresek szegődtetésének napja is Szent György-nap volt, mely a következő Szent Györgyig vagy Szent Mihályig volt érvényben. Ez a nap a pásztorok megajándékozásának egyik alkalma volt. A csordás előző nap végigjárta a falut. Azoktól a gazdáktól, akiknek az állatait őrizte, tojást és szalonnát kapott, és megkínálták borral, pálinkával.
Szent György napját a magyar néphit rontásra, varázslásra alkalmas időpontnak tartotta. Jellegzetes hagyomány volt a harmatszedés. Harmatot szedtek, hogy nagyobb legyen a tejhozam. Vászonabroszt vagy a kötényüket húzgálták a harmatban, miközben mondogatták: „Mind szedem…”, vagy „Vaját viszem, tejét nem, vaját viszem, tejét nem”. Közben egy marék füvet is szedtek, majd ezt a tehén elé tették, hogy megegye. A harmatos ruhadarabot pedig a tejesfazékba facsarták ki, hogy sok vajuk legyen az évben.
„Akinek gyenge vetése van, az Szent György napján éjfélkor menjen ki a mezőre egy lepedővel és ahol szép vetést talál, azon húzza végig maga után a lepedőt, rá a saját vetésére, hogy a harmatot rávigye, akkor szép lesz a gabonája”. Az e nap hajnalán lepedővel szedett harmatból a kenyértésztába is cseppentettek, hogy szebbre süljön a kenyér.
Az egész magyar nyelvterületen elterjedt hiedelem, hogy Szent György-nap előtt fogott gyíkkal a torokgyík megelőzhető. A gyík torkánál háromszor végighúzták gyűrűsujjukat, majd megkenték a saját torkukat háromszor. Mások szerint Szent György-nap előtt fogott kígyóval tudást lehet szerezni. Úgy hitték, hogy aki Szent György előtt kígyót üt meg, annak nagy lesz az ereje, de ha a kígyó elmegy, akkor elviszi az illető erejét.
Időjárásjósló hiedelmek is kapcsolódnak Szent György napjához. Ha e nap előtt megszólalnak a békák, az korai tavaszt és nyarat jósol; ha Szent György-nap előtt megdördül az ég, bő áldás lesz. Ahonnan hallatszik, abból az irányból várható egész esztendőben az eső.
Az egész magyar nyelvterületen ismert az e naphoz fűződő naphívogató gyermekdal, melynek csallóközi változata az alábbi:
“Süss föl nap, Szent György nap,
Kert alatt a kislibáim
megfagynak.
Teritsd le a köpönyeged
Adjon isten jó meleget!”
.
Istenünk, hatalmadat magasztaljuk, és alázattal kérünk, add, hogy Szent György olyan készséggel támogasson minket gyöngeségeinkben, amilyen készséges szívvel Fiadat követte szenvedése útján!
Szent György napi játékunkról itt olvashatsz bővebben: https://legyresen.com/programok/
.
.
.
Források
https://thescoutingpages.org.uk/the-patron-saint-of-scouting/
https://www.quora.com/How-and-why-was-St-George-chosen-to-be-the-Patron-Saint-of-England
https://archiv.katolikus.hu/szentek/0424.html
http://mek.oszk.hu/04600/04626/html/legenda0042.html
http://szmcs.sk/hirek/szent-gyorgy-a-cserkeszek-vedoszentjenek-emleknapja
Légy résen! 